Ahhoz, hogy a fórumon tudjon vitatkozni, be kell jelentkeznie. Vagy használja az IndieWebet (Webes bejelentkezés) vagy kérhetsz tőlem erre a blogra (E-Mail) regisztrálni. Mindkét esetben végig kell mennie a regisztrációs folyamaton.
Új európai alkotmány vagy a meglévő szerződések messzemenő megváltoztatása?
(6. szeptember 2020.)
Új európai alkotmány vagy a meglévő szerződések messzemenő megváltoztatása? Az európai válságparadoxon: az integráció motorja vagy a „technokrácia vonzereje”.
Az alapvető reformok végrehajtásának politikai előfeltételei az EU-ban jelenleg kedvezőtlennek tűnnek; Még jobban értékelem az európai föderalisták és a civil társadalom bármely kezdeményezését ennek a folyamatnak a (újra) elindítására.
Fontos megjegyeznem, hogy az európai alkotmányszerződés projektje már 2004-ben előrehaladott volt. 29. október 2004-én az Európai Unió állam- és kormányfői Rómában aláírták az Európai Alkotmányról szóló szerződést. Összefoglalta a korábbi európai szerződéseket, és új elemekkel egészítette ki. Az alkotmányt 1. november 2006-ig kell ratifikálniuk az Európai Unió tagállamainak. A vonatkozó nemzeti szabályozás szerint ezt vagy a parlamentek, vagy népszavazások tették meg. Németországban ez a szükséges alkotmánymódosító kétharmados többséggel történt mind a Bundestagban, mind a Bundesratban.
Franciaországban és Hollandiában a lakosság népszavazáson elutasította az alkotmányt. Ennek eredményeként a ratifikációs folyamatot az EU állam- és kormányfői 2005 júniusában további intézkedésig felfüggesztették.
A 2007. első félévi német elnökség alatti hosszú tárgyalások után az állam- és kormányfők 2007 júniusában Brüsszelben megállapodtak a reformszerződésről, a Lisszaboni Szerződésről, amely 1. december 2009-jén lépett hatályba, és tartalmazza a lényegeseket. az alkotmány elemei.
Az ezt követő válságok – az euróválság, az ukrán válság, a menekültválság, a Brexit-válság és a koronaválság – a 2000-es évek közepe óta egyszerre váltották ki a demokrácia és az EU-ba vetett bizalom messzire mutató válságát sok polgárban.
Politikailag blokkoltnak tűnik minden olyan intézményi reform, amely az EU meglévő hibáinak és hiányosságainak tartós javítására használható, és amely a meglévő szerződések megváltoztatását igényli.
Prof. Edgar Grange tömören leírta ezt a helyzetet 2018-ban „Az új Európa és válságai, kiutak a döntési csapdákból” címmel.
https://www.pw-portal.de/die-krise-der-europaeischen-union/40796-das-neue-europa-und-seine-krisen
Az EU Bizottsága 2017-ben fehér könyvet adott ki Európa jövőjéről, valamint további elmélkedési dokumentumokat a szociális dimenzióról, a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről, az uniós pénzügyek jövőjéről, a védelemről és a globalizációról.
https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/new-push-european-democracy/conference-future-europe_en
„Széles vitát” szeretett volna kezdeményezni, amely „beleérti az egész kontinenst, beleértve az Európai Parlamentet, a nemzeti parlamenteket, a régiókat és az önkormányzatokat, valamint az egész civil társadalmat” (EU Bizottság 2017, 3. o.).
2019 végén az Európai Parlament és az Európai Bizottság konferenciát hirdetett Európa jövőjéről, amely új válaszokat fogalmaz meg az európai demokrácia jövőjére a következő két évben, és felvázolja az európai integráció következő lépéseit. A Parlament azt szeretné, ha a különböző hátterű polgárok, a civil társadalom képviselői és az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelt felek részt vennének az EU prioritásainak meghatározásában. A polgárok aggályaival összhangban ez „alulról felfelé építkező, átlátható, befogadó, részvételen alapuló és kiegyensúlyozott megközelítésben történik”.
Egy ilyen központi vitafolyamat eddig nyilvánvalóan nem igazán indult be – a koronaválság miatt is.
A politizálás és a politikai összefonódás csapdája.
Ahogy Edgar Grange tömören leírta, az európai integrációs folyamatot nemcsak a tagországok közötti érdekellentétek akadályozzák, hanem a demokrácia és az EU intézményeibe vetett bizalom válságának következményei is.
Ennek a bizalomvesztésnek az egyik kifejeződése az új euroszkeptikus politikai mozgalmak és pártok megerősödése, de az európai politikai kérdésekben a párton belüli konfliktusok fokozódása is a bevett pártokban.
Ez a politizálás azonban nem bővítette a politikai döntéshozók döntési mozgásterét, hanem egyre inkább korlátozta: az európai politika a „politizálás csapdájába” került és került:
Minden további szerződésreform a választók vétója miatt kudarccal fenyegetett – és most is fenyeget – (különösen az országos népszavazásokon), ahogy az a 2005-ös alkotmányszerződés esetében is történt. Ezen okok miatt az EU Bizottság által bemutatott reformforgatókönyvek nem irányoznak elő semmilyen változtatást a meglévő szerződéseken. A bizottság célja az EU reformja volt, anélkül, hogy az európai témát a tagországokban tovább politizálnák.
Pedig Európa – éppen az ilyen politikai blokádok miatt – alapvetően megváltozott az elmúlt években. Ahogy Edgar Grange leírja, a válságok és azok következményei miatti cselekvési kényszer nem tette lehetővé, hogy egyszerűen semmit se tegyenek.
A válságok többször kényszerítették az európai intézményeket és a tagországok kormányait messzemenő döntések meghozatalára, messzemenő következményekkel járó intézményi reformokra. Ám mivel a szerződésreformokhoz vezető út politikailag el van zárva, Európa másként fejlődött, a „technokrácia vonzerejében” (Habermas 2013) került.
De éppen a különféle válságkezelési politikák és az általuk kiváltott felfordulások indították el az EU fokozatos, informális szerkezeti átalakítását, amely alapjaiban változtatta meg és változtatja is.
Ezt gyakran európai válságparadoxonnak nevezik: eszerint az európai projektet nem gyengítenék meg a válságok, hanem mindegyikből erősödnének ki.
Különösen a szerződések tervezési hibái többszörösen indokolták az új integrációs lépéseket. Erre a legjobb példa az EU Tanács legutóbbi csúcstalálkozója, amelyen alapvető megállapodások születtek a többéves uniós költségvetésről, valamint a „Corana újjáépítési alap” speciális eszközeiről és azok finanszírozásáról.
Civil társadalmi elkötelezettség.
Azonban a nagy Európa-párti és egész Európára kiterjedő polgári mozgalmak, mint például az Európa Unió és az európai föderalisták nincsenek ebbe a „politizálás és politikai összefonódás csapdájába” esve, és nem akadályozzák meg őket abban, hogy széles körben munkálkodjanak a föderatív európai állam céljaiért. és egységes integrált alkotmány – sem azért, hogy a motiváció hiányát felülről, alulról jövő tevékenységekkel, civil társadalomból generálja. (Habermas 2011, "Európa alkotmányáról" 128. o.)
Szerintem nincs értelme a nulláról kezdeni.
Inkább a 2004-ben megtárgyalt alkotmánytervezetet érdemes a vita alapjául venni, és kiterjeszteni a 2020-ban létező „acquis communautaire”-re.
Ezt frissíteni kell a többszörös válságban talált megoldásokkal, és meg kell nyitni a további fejlesztések előtt.
Az alkotmánytervezet modern módon preambulumra tagolódik, I. rész Elvek, II. rész Alapjogi Charta III. rész. az egyes szakpolitikai területeket és IV. részt az átmeneti és záró rendelkezéseket és jegyzőkönyveket.
Az alkotmány első része meghatározásokkal szabályozta az Európai Unió alapelveit, az Unió céljait, hatásköreit, politikai szerveit és jelképeit, valamint finanszírozásának elveit, valamint az Unióba való belépés és kilépés szabályait.
A második részben az Európai Unió polgárait megillető alapvető jogok kerültek rögzítésre, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményén alapulnak.
A korábbi szerzõdések szabályait az Alkotmányszerzõdés harmadik része kívánja felváltani, amelynek révén az egyezmény az új tartalom beépítése mellett a szöveg érthetõsége érdekében a meglévõ paragrafusokat is szerkesztette, átstrukturálta. Ez a rész elsősorban az I. részben megfogalmazott elvek folyamatait és részleteit szabályozta. E tekintetben a III. rész meghatározó lett volna az uniós tevékenységek napi gyakorlata szempontjából.
Az Alkotmányszerződés IV. része átmeneti és záró rendelkezéseket szabályozott, így például a jövőbeni alkotmánymódosítások eljárását.
Az alkotmány szövegét követő harmincöt jegyzőkönyv kifejezetten az alkotmány részét kívánta képezni, és tartalmazott többek között a szubszidiaritás biztosítását szolgáló fontos előírásokat, mint például a nemzeti parlamentek cselekvési és kifogási jogát, vagy hatalmi kérdéseket, mint pl. mint a szavazatok elosztása a Tanácsban és a Parlamentben.
Úgy gondolom, hogy ezeket az „alulról jövő” megközelítéseket újra fel kellene venni.
Tekintettel az új alkotmánytervezet nagy terjedelmére és témáinak széles skálájára, ez nem lesz „triviális” belső kemény munka, és nem csak általános politikai frázisokban szabad kifejezni.
Ez a munka némi kapacitást igényel, és minden európai föderalista együttműködését és külső szervek támogatását igényli.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/DE/ALL/?uri=OJ:C:2004:310:TOC
Ennek az együttműködésnek az eredményeivel strukturáltan, célzottan és eredményesen járulhatunk hozzá a soron következő, Európa jövőjéről szóló konferenciákhoz, és egyúttal hirdethetjük aggodalmunkat egy egységes, integrált alkotmánnyal rendelkező föderális európai államért.
(11. szeptember 2020.)
A megalapozott fórum-hozzászólás által Schulze Péter 6.9-től. 20 Két lényeges állítást gyűjtök össze:
- Schulze egyrészt egy egységes szövetségi alkotmányon alapuló európai szövetségi államért folyamodik. Ennek érdekében minden bizonnyal mögötte állnak az európai integráció főbb mozgalmai és szószólói. Már régen magunk mögött hagytuk a „hazák Európáját”, amely a szerződésesen szabályozott belső piacra épül.
- Másodszor, Schulze – ahogy megértem néhány kijelentését – az európai projekt mellett szorgalmaz mindenhol, ahol lehetőség nyílik a reformra és az előrelépésre. Ezt írja: „Nem hiszem, hogy értelme a nulláról kezdeni (az Európai Alkotmánnyal).” Majd azt mondja, hogy az európai projektet nem gyengítették a válságok, hanem meg is erősítették, és egy „kúszó informálisról” ír. "Az EU szerkezetátalakítása.
Nem tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy lehet-e az egyes lépések sorrendjének pontos ütemezése – bizonyos mértékig pontos recept az európai szövetségi állam megvalósításához. Az Európa jövőjéről szóló eseményeken és megbeszéléseken gyakran tettem fel ezt a kérdést, és különböző válaszokat kaptam. Alapvetően a lehetőségek és lehetőségek felismeréséről lesz szó, a megfelelő szóról a megfelelő időben és a megfelelő helyen. A célja valaminek "Az európai népek egyre szorosabb egyesülésének megvalósításapragmatikus lépésekben valósul meg, néha váratlanul is.
Fontos lesz, hogy ne hagyjuk elaludni az integrációs folyamatot, ne legyünk elégedettek az elért státusszal, ahogy az az elmúlt években látszott. Különféle válságok, és a beszédek is Emmanuel Macron lendületet adtak. Nagy reményeket fűzök az Európa Jövőjéről szóló Konferenciához, amelyet még ebben az évben rendeznek meg. Lesznek-e olyan kezdeményezések, amelyek bővítik az EU Parlament részvételi lehetőségeit, például a kezdeményezési jog megadásával a törvényhozásban? Lesz-e valami ösztönzés arra, hogy az Európai Unió döntéshozatali folyamatait átláthatóbbá tegyük a polgárok számára, például a Tanácsban, amely eddig zárt ajtók mögött ülésezett?
Már az alkotmányozási projekt megkezdése előtt is számos lehetőség kínálkozik az európai integrációs folyamat előmozdítására. A megközelítések mind politikai és programszerű, mind pedig az uniós struktúrák területén találhatók. Schulze a legutóbbi tanácsi csúcs eredményeire hivatkozik. A Korona-rekonstrukciós alap és a többéves pénzügyi keret részeként az EU nemcsak nagy összegeket költ el, hanem saját bevételi forrásokkal is rendelkeznie kell (pl. plasztikadó révén). Mi lehetne kézenfekvőbb, mint beiktatni a régóta vitatott uniós pénzügyminisztert? Mi lehetne kézenfekvőbb, mint ezekkel a befektetési alapokkal az euró bevezetése óta tárgyalt egységes pénzügyi és gazdaságpolitika előmozdítására? A koronavírus-járvány következményeinek leküzdése érdekében hiteleket bocsátanak a tagországok rendelkezésére, többek között a munkanélküliség leküzdésére. Mi lehetne kézenfekvőbb, mint belépni egy állandó védelmi rendszerbe a munkanélküliség ellen?
Az idén november 3-án esedékes egyesült államokbeli választások – a jelenlegi elnök újraválasztása esetén – arra késztethetik az EU-t, hogy nagyon gyorsan alakítson ki egységes európai külpolitikát, különben fennáll a veszélye annak, hogy Donald Trump szabálytalan fellépése kétes menekülés ellen, hogy Oroszországba és Kínába manőverezték.
A görögországi Leszbosz szigetén található Moria menekülttábor tüze és pusztulása élénken mutatja az EU menekült- és menekültügyi politikájának kudarcát. A Heilbronner Voice regionális újság beszámolója 10.9. „Katasztrófa bejelentéssel”. Az újság EU-s tudósítója egy kommentben megemlíti Rosst és Reitert: „Aki hibáztatót keres, nevezze meg őket is: az a hidegvérűség, amellyel az Unió keleti részén a kormányok a menekülteket arra használták, hogy figyelmeztessék az iszlamizációt. a Nyugat blokkolta mindenki szolidaritási megoldását. Ott ülnek a bűnösök" (Detlef Drewes: "Egy szimbólum", Heilbronn hangja, 10.9.20. szeptember 30.9.). Ez minden bizonnyal igaz; Számos kelet-európai tagállam utasította vissza a felhívást, hogy mutasson empátiát az érintett emberek iránt, és szolidaritást az érintett mediterrán országokkal nacionalista és ideológiai okokból. De más EU-tagállamok is jól és hosszú időre megbékéltek a dublini szabályokkal. A megbízás XNUMX-án lesz. bemutatják régóta várt javaslataikat a menekültügyi és migrációs politikákkal kapcsolatban. Ez lehetőséget teremt az európai integráció elmélyítésére?
Érdemes megvitatni egy európai állam szövetségi alkotmányának szükségességét. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az alkotmányos projekten kívül más munkaterületek is várják az „európai megoldásokat”. Annak a veszélye is fennáll, hogy egy uniós alkotmány ismét megbukhat egy vagy több tagállam állampolgárainak „nem” miatt. Schulze Péter címzett. Ez katasztrófa lenne az európai projekt számára.
Andrew Duff a tegnapi posztjához vonzott"Öt sebészeti csapás az Európai Unió szerződései ellen“, amelyet 11. április 2023-én tett közzé a European Papers-ban.
Andrew Duff még mindig az egyik legfontosabb inspirációs forrás Európában, de sajnos nem hajlandó közvetlenül részt venni egy itt folyó vitában. De szereti felhívni a figyelmet arra, hogy hozzászólhat a bejegyzéséhez. Nagyon szívesen megteheti ezt itt.
Osztom Duff negatív véleményét, miszerint a jelenlegi európai döntéshozók keveset vagy semmit nem tesznek. „A Parlamenten kívül még nem történt hivatalos előkészület egy konventre.” Vagy akár „De bár a Parlamentnek jogában áll az Európai Bíróság elé vinni a Tanácsot mulasztás miatt, ezt nem teszi meg”.
Ahogy máshol is írtam, Angela Merkel és Emmanuel Macron van Ursula von der Leyen pont ezért trónoltak elnöki székben, hogy Európa ne fejlődjön tovább az európai szövetségi állam irányába -- a vdL a megtorpanás és a visszafejlődés garanciája, gyönyörűen csomagolva és hajszárítóval is, ahogy a legtöbb európai szeretem. A jelenlegi német kormány pedig, amelynek döntéshozói mind a Merkel-dinasztiából származnak, az olcsó bejelentéseken kívül semmit sem tesz az egységes Európa irányába - ki fűrészeli amúgy is a saját ágát?
Mivel nem lesz alkotmányos egyezmény, Duff legalább azt javasolja, hogy „módosítsanak néhány kulcsfontosságú cikket az EU demokratikus legitimitásának megerősítése, döntéshozatalának agilisabbá tétele és cselekvőképességének javítása érdekében”.
Ezzel kapcsolatban változtatásokat javasol a választási törvényben, a döntéshozatalban („Ha egy feltörekvő demokratikus államot, mint az Uniót akarunk jól kormányozni, az alkotmányos változást normális, sőt, rendszeres jelenségként kell elfogadni.” Átjáró szabályozás és a hatáskörök új elosztása az EU-n belül.
Számomra az az újdonság, hogy a politikailag teljesen kétes "kiváltságos partnerségeket" – bármik is legyenek azok – egy "egy "Affiliate tagság” -- valószínűleg egyfajta hátsó ajtóként az Egyesült Királyság számára?!
Andrew DuffA javaslatok mindegyike egy nagy múltú és nagy tapasztalattal rendelkező EU-parlamenti képviselő kovácsából származik, és valószínűleg csak szakértők érthetik meg vagy értékelhetik őket teljes egészében.
Személy szerint továbbra is úgy gondolom, hogy az alkotmányos egyezmény az egyetlen helyes megoldás, és a szerződésekkel való folyamatos bütykölés csak munkahelyteremtő intézkedés a szakmapolitika, a köztisztviselők és a tanácsadó testületek számára. De örömmel valljuk be, jobb, mint ha egyáltalán nem haladunk Európában!
A spanyol föderalisták VI. Az UEF ESP bilbaói kongresszusa 3. március 4-án és 2023-én az alábbi határozatot fogadta el. Ezt ma készítette Alejandro Peinado Garcia tájékoztatásul minden UEF szövetségnek elküldjük. Úgy gondolom, hogy ez az állásfoglalás nagyon jól illeszkedik a vitához.
AZ EURÓPAI UNIÓNAK FÖDERÁLISBBAN KELL LEHET
3. március 4-án és 2023-én Bilbaóban tartották az UEF Spanyolország IV. Kongresszusát és Közgyűlését, amelyen európai polgárok egy csoportja megemlékezett az 75-ban Hágában megtartott Európai Kongresszus 1948. évfordulójáról, mindössze három évvel a vége után. A hágai kongresszus a civil társadalom föderalista csoportjainak kezdeményezésére jött össze, és világosan jelezte az Európa Egységének politikai célját, amelyet azóta is föderális megközelítéssel alakítanak ki, bár hiányosan. Spanyolországot ezen az eseményen többek között száműzetésből származó politikai vezetők képviselték, mint pl Madariaga Megváltója és a Indalecio Prieto, valamint megfigyelőkkel, mint a Aguirre elnök és a Javier de Landaburu.
A bilbaói találkozó második célja az volt, hogy átgondolja az Európai Unió jövőjét és azokat a reformokat, amelyekkel egy új drámai pillanatban kell foglalkoznia: az ukrajnai háború és az ebből eredő geostratégiai változások. Ahogy a világjárványból kilábaltunk, új kihívások jelentek meg, mint például az infláció és egy új gazdasági és társadalmi válság; energiarendszerünk digitalizálásának és szén-dioxid-mentesítésének előmozdításának szükségessége; a demokrácia és a jogállamiság minőségének romlása; a közös adórendszer hiánya; új szociálpolitikák kidolgozása és a migrációs kihívás.
Európa-szerte megkondítják a vészharangokat a szélsőséges és ultranacionalista politikai erők megjelenésével, ami gyengítheti az európai integrációt egy olyan időszakban, amikor több Európára van szükség.
Ezekkel a gondolatokkal, Spanyolország és Európa föderalistái, kívánunk együttműködni az EU Tanács spanyol elnökségének 1. július 2023-jén kezdődő előkészítő munkájával. Az UEF Spanyol Kongresszusának fő következtetése az, hogy az európai Az Uniónak továbbra is föderatívabb módon kell fejlődnie.
Az első európai sürgősség az Ukrajna elleni orosz invázió leállítása. Ez egy háború az európai értékek ellen, és ezért a mi háborúnk is. Az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell az ukrán kormányt minden szükséges politikai, humanitárius, gazdasági és katonai erőforrással, együttműködve szövetségeseinkkel, valamint a menekültek fogadásával.
A szövetségi előrelépés nehézségekkel és ellentmondásokkal járja útját. Például az Európai Központi Bank az eurózóna szövetségi intézménye, de az eurócsoport kormányközi intézmény. A monetáris unió föderális akar lenni, de nem nélkülözheti egy erős kincstár létrehozását, valamint a közös fiskális és szociális politikák végrehajtását. A közelmúltban fontos lépések történtek az európai adósságkérdés, a helyreállítási terv jóváhagyása és a Next Generation Alap elindítása, valamint új saját fiskális források biztosítása terén. A helyreállítási tervnek állandó eszközzé kell válnia; az Európai Parlamentet pedig be kell vonni a tervezésbe és a döntéshozatalba.
De van egy intézményi problémánk, amely akadályoz bennünket, és le kell küzdenünk rajta, a Tanácsban az egyhangúság steril szabálya az, amely megakadályozza az EU-t abban, hogy megfelelő és időben reagáljon.
Az Európa Jövőjéről szóló Konferencia 9. május 2022-i következtetéseinek elfogadását követően össze kell hívni a Szerződések reformjával foglalkozó Konventet, amint azt az Európai Parlament 2022 júniusában kérte. Az UEF Spanyolországtól folytatjuk a munkát. az európai föderáció elérése és a kormányközi megállapodások mozgásterének csökkentése érdekében, mert nem szabad hagyni, hogy a kormányok csak egymás között döntsenek a szerződések reformjáról, egyezményt javasolunk, hogy a polgárok és a civil társadalom hangját hallatsák a bizottsággal együtt. valamint az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek és a tanácsadó intézmények, például a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság.
Az egyezménynek rögzítenie kell a többségi szabályt és az államok közötti egyhangúság megszüntetését számos kérdésben, mint például a külpolitika, a biztonság és a védelem; adózás szociálpolitikák; bevándorlási és menekültügyi politika. Az európai jog elsőbbségének elvét meg kell erősíteni a tagállamok jogával szemben.
Az Európai Unió intézményeinek proaktívnak kell lenniük a tagállamokkal szemben a demokratikus rendszer és a jogállamiság minőségének javítása érdekében. A 2. cikk európai értékeit még a tagállamokat sújtó szankciókkal is meg kell védeni, amelyek jelenleg az egyhangúság szabálya miatt nem alkalmazhatók.
Az Európai Parlamentnek jogalkotási kezdeményezési és parlamenti ellenőrzési joggal kell rendelkeznie minden területen, beleértve az EU saját forrásait is. Követeljük, hogy a Tanács kössön megállapodást az Európai Parlamenttel a páneurópai választókerület transznacionális listákkal történő elfogadásáról a következő, 2024-es európai parlamenti választásokra, valamint az európai politikai pártok, jelenlétük és szimbólumaik megerősítésére a választási kampányokban. Ahhoz, hogy az európai politikai rendszert közelebb hozzuk a nyilvánossághoz, elengedhetetlen a vita és az elszámoltathatóság nemzeti szinten is. A nemzeti parlamenteknek parlamenti ülésszakokat kell szentelniük az európai politikáról szóló vitának, amelyben a Bizottság és az Európai Parlament is részt vesz.
A kül- és biztonságpolitikának tartalmaznia kell a védelmi kompetenciákat, és növelni kell a főképviselő, akit Európai Külügyminisztériumnak kellene nevezni, felelősségét.
További intézményi reformokra is szükség van ahhoz, hogy az EU új hatásköröket kapjon. Ily módon új politikákat lehet előmozdítani. A világjárvány megtanított bennünket arra, hogy tovább kell lépnünk az Európai Egészségügyi Unió felé, amely új feladatokat lát el a szövetségi koordináció és közegészségügyi együttműködés terén.
Nyitottabb politikára van szükség a bevándorlók befogadására vonatkozóan, figyelembe véve az emberi jogok védelmét és a tisztességes bánásmód biztosítását minden személy számára. Védeni kell a családegyesítéshez való jogot és a kísérő nélküli kiskorúak gyámhatóságát is. Az Európai Uniónak és a tagállamoknak nemzetközi védelmet kell garantálniuk a menedékkérők számára, és létre kell hozniuk a megosztás és a szolidaritás rendszerét.
Az Európai Unió politikáit meg kell erősíteni az éghajlati vészhelyzet kezelése, a kibocsátás csökkentése és a szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében. Az európai zöld megállapodás kidolgozásához új forrásokra lesz szükség az európai költségvetés számára az energiaátállás elősegítésére, amelynek társadalmilag igazságosnak kell lennie.
Feltétlenül ki kell egészíteni a bankuniót a betétbiztosítási alapok szövetségi rendszerével. Riasztó, hogy a társasági adózás terén továbbra is fennállnak a tagállamok közötti egyenlőtlenségek, ami komoly megterhelést jelent a belső piac működésében.
A belső piac négy alapvető szabadságával (az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) azonos szinten szükséges a szociális jogok európai pillérének alkotmányozása és az Európai Szociális Charta e két vonatkozásban történő végrehajtása. A Charta Európa-szerte garantálja a lakhatáshoz, az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a szociális és jogi védelemhez, a mobilitáshoz való jogot, és tiltja a diszkrimináció minden formáját. Az európai munkaerő minőségének javítása és a munkaerő mobilitásának elősegítése a tagállamok között. elő kell mozdítani az európai szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat; valamint a garantált minimáljövedelem-rendszer, a minimálbér-rendszer és a munkanélküli-biztosítás létrehozása az EU-ban.
Ahhoz, hogy magabiztosan nézzen szembe ezekkel a hatalmas kihívásokkal, az Európai Uniónak javítania kell irányítási modelljét, és meg kell erősítenie kapcsolatait a polgárokkal. A Spinelli Csoport és más szövetségi szekciók és aktivisták által 29. augusztus 2022-én elfogadott Új Ventotene Kiáltvány képezi azt az ütemtervet, amelyen a föderalisták osztoznak, mivel itt az ideje a föderális Európa felé haladni. Az Európai Unió spanyol elnökségének 2023 második felében nagyon aktív szerepet kell játszania a föderalista menetrend kialakításában.
Bilbaóban 4. március 2023-én
Kiegészítés: Erősebb az infláció, mint az euró előtt?
Nem. Az euró 25 éve létezik. Az eurorendszer (EKB + nemzeti központi bankok) átlagosan lényegesen jobban teljesítette az inflációs célt 1999 és 2020 között, mint korábban. A koronaválság, valamint az ellátási szűk keresztmetszetek és az energiaválság következtében kialakult jelenlegi infláció szakasza világszerte megemelte az árakat 2021-ben és 2022-ben. Az infláció 2022 vége óta folyamatosan csökken, és ismét megközelíti a 2%-ot.
Ezenkívül a közös valuta stabilitást adott Európának különböző válságok idején.
A közös valuta támogatja a hazai piacot, és segített Németországnak erős exportteljesítmény elérésében.
Köszönöm, hozzászólásodat közzétettem a megfelelő fórumon. Szívesen feloldalak a fórumra is, hogy ott is aktívan részt vehess.
Az „Európa most!” vitacsoport jegyzőkönyvéhez szeretném hozzáfűzni, hogy mi, résztvevők arról is vitatkoztunk, mennyire „természetes” Európa, különösen nekünk, fiataloknak. Sokan közülünk nem tudunk mást. Utazzon határok nélkül, fizessen euróban, online vásárláskor nincs vám, más utat aligha ismerünk. Fontos bemutatni ezeket a szabadságjogokat, hogy felkeltsük az érdeklődést Európa iránt.
Ugyanígy a csoport többsége egyetértett abban, hogy nem félünk, inkább aggodalmat és bizonytalanságot érzünk, amikor az aktuális fejleményeket figyeljük.
Kedves Semin, ez a kiegészítés tulajdonképpen válaszként tartozik a bejegyzés alá: https://kuemmerle.name/foren/topic/protokolle-7-hertensteiner-gespraeche#postid-291 írta: Walther Heipertz. Ezt a lehetőséget „Válaszok” néven találja meg közvetlenül az egyes fórumbejegyzések alatt, jobbra.
Az a jó benne, hogy a bejegyzésben érintett mindenki megkapja a megfelelő választ.
Ez a megjegyzés funkció a fórum "általánosai" számára készült.
A következő forduló témája lenne 18.1.2023. január XNUMX-án, nem? Nem jó, ha egyedül töltjük meg 😉
Amint azt meg tudtuk állapítani, az ilyen körök felezési ideje még távolról sem elegendő egy fórum kitöltésére. Ahol elvvé vált a nem kötelező erejűség, ott tényleg teljesen új kommunikációs csatornákon kell gondolkodni.
A Blogger-jutalom feloldva! 🏆
A németem rozsdás, de valaki a személyes oldalamat nem csak veszélyesnek, hanem *NAGYON* veszélyesnek írta le! 😊
#Bakancslista
kuemmerle.name/foren/topic/ch…