kísérletek | © Shutterstock
Tartalomjegyzék
Neckar ív
Valójában kezdettől fogva világos volt, hogy idegenek autói nem hajthatnak be a Neckar kanyarba, és minden látogató, ha egyáltalán, csak nagyon csendesen sétáljon át az új városnegyeden. Most a libákon a sor, aztán a kacsákon, békákon és más állatokon. A következő lépés a rovarok, amelyek kellemetlenséget okoznak, és meg kell semmisíteni.
A végén pezsgőszökőkutak bugyognak fel a két tóban, és a Neckar boltív a városvezetés sikeres mintájává válik.
kép probléma
Valószínűleg nincs olyan munka hazánkban, amely ténylegesen felvehetné a versenyt az országgyűlési képviselői hivatással. Sehol máshol nem keres ennyit ennyi személyes erőfeszítéssel. És sehol nincs olyan gyorsan biztosítva az öregkorig, mint a professzionális politikában. És sehol máshol nem lehet annyi pénzt keresni az oldalon, mint a nép képviselőjeként.
Ezt legkésőbb a YouTube óta minden fiatal és lelkes felnőtt tudja, a bulijainkat mégsem árasztják el a fiatal pályakezdők.
Talán a pártoknak jobban kellene hirdetniük, hogy egy politikus munka-magánélet egyensúlya még a bíróét vagy az egyetemi tanárét is felülmúlja, mert melyik szakmába integrálható a "profisport", a kiterjedt gyűjtőszenvedély, az egyetemi tanulmányok, más szakmák, vagy akár egy második család gond nélkül?
De ezt már sok álláskezdőnek jól kell tudnia, és még mindig hiányoznak a képzett fiatal politikusok – Philip Amthor egyszer kivéve.
Feltételezhető tehát, hogy a politikus szakmának valódi imázsproblémája van – miért csak?
Ingyenes
Ez olyan, mint az ingyen sör, mert valakinek állnia kell a számlát. És ez így van az ingyenes helyi tömegközlekedéssel, óvodákkal, tanulással és egyéb szép dolgokkal.
Mindezekben az esetekben az adófizetők fizetnek, és mint azt ma már mindannyian tudjuk, ezek nem a szupergazdag vagy legalábbis jómódú polgárok, sem a sok következetesen kézről-szájra élő polgártárs. Csak azok nem menekülnek a pénzükkel adófizetési kötelezettségük elől, akiket ma is úgynevezett középosztálynak neveznek. Így már túl kevés az állampolgár, akinek viselnie kell az egyre növekvő állami kiadásokat.
És mivel ezek az adók már rég nem elégek, az emberek már - minden gátlás nélkül - az állampolgárok utolsó megtakarításaira mennek, egészen a fészektojásig vagy a magánnyugdíj- és egészségbiztosításig.
S mivel egyre többet szeretnénk ingyenesen, a kisajátítási ötletek is még sokrétűbbé válnak, hogy a még ténylegesen és eredményesen dolgozók zsebéből kihúzzuk az utolsó pénzt is.
Aztán, hogy egy kicsit megnyugtassuk ezeket a polgárokat, folyamatosan azt ígérik, hogy megadóztatják az igazán gazdagokat, amit soha nem fog megtenni, vagy azoknak, akik önszántukból csak a napnak élnek, és ezzel ragaszkodnak a sokhoz. ingyenes állami ajánlatokat, több felelősséget vállalni, amit az ember soha nem fog megtenni.
Mikor lesz vége ennek a spirálnak?
Valószínűleg csak akkor, amikor mindazok kivándoroltak, akik még megengedhetik maguknak, és a többiek szegények lesznek, mint a templom egere. Kivéve persze a jótevőinket, az érte felelősöket, mert ők aztán jól védve élnek a szegénység közepette, tiszta luxusban - ez mindig így volt minden országban, ahol tényleg mindent szabad!
a nap cikke
Konrád Ádám az NZZ-ben: Németország – ahol a szégyen a mindennapi politikai élet része
a nap videói
a nap születésnapja
Franz Joseph Strauss
