Yourope – mindannyian Európa vagyunk!

5
(2)

Kiemelt fotó: Európa térkép hálózattal | © TheAndrasBarta a Pixabay-en 

Az idei újévi fogadáson A Hohenlohe járás kerületi ifjúsági tisztje, Ms Yasemin Serttürk, valamint a Forum Jugend A Hohenloher integrációs központban tartottam előadást „Yourope” témában.

Az újévi fogadás Mrs. eljegyzésének volt köszönhető Yasemin Serttürk mindenfelé nagyon sikeres rendezvény. Örömmel adok lehetőséget az érdeklődőknek az előadás ismételt elolvasására.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, nagyon örülök, hogy ma a vendégük lehetek, és ezzel egy időben előadást is tarthatok.

A "Fórum fiatalok“, amely Ms Yasemin Serttürk aki a Hohenloher integrációs központban szervezi ezt az ifjúsági munka újévi fogadását, nem csak az idei előadónak adott nagy mozgásteret, hanem hozzátette a "Te ópesz’ – szerintem rendkívül jól sikerült szójáték – azt is biztosította, hogy azonnal felkelt az érdeklődésem a mai előadás iránt.

Ezen a néven volt egy szerkesztőség ART hét éve azon van az európai úton, hogy Európa sokszínűségét más módon hozza közelebb a fiatal nézőkhöz.

És ma is létezik egy ilyen nevű szervezet, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Európa-szerte sokféle szabadtéri koncertet és ünnepi rendezvényt szervezzen fiataljaink számára.

Előadásom célja, hogy megosszam veletek valamit "Te ópesz’ és a többi nekem adott kulcsszó Ifjúság és Európa, közös értékek és szolidaritás valamint politikai oktatás és demokrácia elmélkedni, és elmesélni néhány gondolatot az elkövetkező 20 percben, amelyeket később szívesen megbeszélhetsz velem.

Nagyon örülnék, ha emlékezne előadásomra és az azt követő vitára, és további elmélkedéshez vezetne.

Egy rövid bemutatkozással kezdeném magamat és az általam képviselt civil mozgalmat, hogy elmagyarázzam, miért is beszélek ma Önökhöz.

Ezek után arra szeretnék gondolni, hol tartunk ma Európa embereiként és polgáraiként. A következő lépés annak tisztázása, hogy valójában mi is Európa, annak érdekében, hogy – nem utolsósorban – felvetjük azt a kérdést, hogy mi emberek valójában hova akarunk eljutni.

Miért beszélek hozzád?

Meggyőződéses és önvalló európaiként jó 12 éve vagyok a Heilbronn kerületi egyesület elnöke. EURÓPA UNIÓ Németország és így képviselik a legnagyobb polgári mozgalmat a sokszínűségben egyesülő Európáért Heilbronn városában és kerületében.

Annak a ténynek köszönhetően, hogy az EUROPA-UNION Main-Tauber/Hohenlohe kerületi elnöke, Mr. dr Ulrich Derpa, ütemezési okok miatt akadályoztam, felajánlottam támogatásomat a jó szomszéd jegyében. Nagy örömmel adom át Derpa úr üdvözletét az újévi jókívánságokkal egybekötve, és teljes szívemből csatlakozom hozzájuk.

Néhányan most felteszik maguknak a kérdést, hogy mi is az EUROPA-UNIÓ?

Az EUROPA-UNION az európai föderalisták több száz helyi és körzeti egyesületének egyesülése, amelyek non-profit egyesületként tömörültek össze, jelenleg jó 17 000 taggal, és így a Európai Föderalisták Szövetsége képviselteti magát Németországban.

A ma már csak Németországban használt EUROPA-UNION elnevezés mozgalmunk történetéből adódik, és semmi köze az Unió pártjaihoz.

Biztosan hallott már sok európai szervezetről. A „Pulse of Europe” jelenleg mindenki ajkán van. Vannak még az „Európa Barátai”, a „Hangos európaiak”, az „Európa Klubok” és sok más csoport, amelyek Európát zászlajukká tették. Még mi, polgárok is, akiknek Európa évtizedek óta szenvedélye volt, már rég elvesztettük a nyomát a dolgoknak.

Éppen ezért minden bizonnyal érdekli Önt, hogy többet megtudjon a származástörténetéről legnagyobb polgári mozgalom Európában megtapasztalni. Évszázadok óta vannak bizonyítékok olyan emberekről, akik elkötelezettek Európánk mellett, és egy közös Európát is akarnak létrehozni. Valójában magának az emberi történelemnek a kezdetétől állítom.

Az Amerikai Egyesült Államok sikertörténetének kezdetével egyre hangosabbá vált az egységes Európa iránti igény, és az első világháború után a közös Európa iránt érdeklődő polgárok egyre inkább szervezkedni kezdtek.

A Paneuropa Uniót 1922-ben alapították Bécsben, majd közvetlenül ezt követően 1923-ban a svájci Európa Uniót, mint polgári megfelelőjét. Mindkét egyesületet 1933-ban betiltották, tagjai belső emigrációba, száműzetésbe vagy a föld alá kerültek.

A háború alatt az európai kommunisták égisze alatt több európai ellenállási mozgalom képviselői találkoztak Svájcban, amelyeken a kezdetektől részt vettek az európai föderalisták képviselői is.

Ezek a találkozók vezettek 1946-hoz Hertenstein program, az összes európai föderalista politikai dokumentuma, amely ma is érvényes.

Az európai föderalisták, amelyek kezdettől fogva világszövetség egy föderatív európai államot gondolt és tekintett alapvetőnek, nagy érdeklődést váltott ki Európa polgárai között, de meg kellett küzdenie Churchill európaiaival, akik egy európai államszövetségre törekedtek, és de Gaulle európaiaival, akik egy Közép-Európa állam, vagy a „hazák Európájára” törekedni.

A máig tartó vita során a legtöbb európai egyesület egyesült az 1948-as ernyőszervezet alá. European Movement International. Churchill ügyességének köszönhető, hogy sem a francia centralisták, sem a szövetségi állam hívei a mai napig nem tudtak érvényesülni.

Dióhéjban, amit nézel, az nem egy „Európai szurkolói klub” képviselője, hanem egy szövetségi állam, a leendő Európai Egyesült Államok, vagy akárhogy is hívják az Európai Uniót.

Hol vagyunk ma?

Legtöbben nem tartozunk abba a generációba, amely még az 50-es években is korlátokat hordott le, vagy ezrével vonult ki az utcára lengető európai zászlókkal – akkoriban a gúnyolódók „Churchill alsónadrágjának” nevezték őket – a nemzeti államok ellen és Európáért.

Mi vagyunk az a nemzedék, amelyik be tudtuk szüretelni az egyre közelebb kerülő Európa első gyümölcseit. Az iskolacsere, a testvérvárosi tartózkodás vagy az Interrail jegy közös ifjúsági emlékeink részét képezik.

Saját ifjúságunknak már az egész világ a lába előtt van. Szinte egy egész kontinenst átélhetsz vagy repülhetsz útlevél vagy valutaváltás nélkül – olyan lehetőségek, amelyekre nagyszüleink legmerészebb álmaikban sem mertek gondolni!

És nekünk? Az igazi szegénységet csak a televízióból és talán a távolsági utazásokból ismerjük. Most kérlek ne érts félre! Itt is vannak még szegények, de az éhezés rendkívül tragikus egyéni sors az Európai Unióban.

Mi, európaiak is meghalunk. A pontos számok mostani ismerete nélkül azt javaslom, hogy ez inkább a túlevésnek és a kevés mozgásnak tudható be, mint az alultápláltságnak vagy a túlterheltségnek. Közlekedési balesetek több ember halálát okozzák hazánkban, mint rablások vagy viták.

Mi európaiak még soha nem éltünk olyan biztonságosan, kényelmesen és szabadon, mint ma. Nem beszélve azokról a lehetőségekről, amelyek mindannyiunk előtt megnyílnak.

Talán csak akkor értékeli ezt, ha Ázsiában vagy Afrikában él egy darabig, és látja, hogy az embereknek kézről szájra kell élniük, és este nem tudják, hogyan és túlélik-e a következő napot.

A háború olyan hosszú történelem a legtöbb európai számára, hogy egyesek újra szükségszerűségnek tekintik a háborút.

Minden jogos kritika és minden bizonnyal nagyon súlyos hiányosság ellenére is ideális világban élünk. És ezt az 1945-től 1950-ig tartó meggyőződéses európaiak alapvető döntéseinek köszönhetjük: az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Európa Tanács, az európai polgári jogok, a mi alaptörvényünk. és az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.

Még ha ezek a szervezetek, szerződések és törvények soha nem is érték el eredetileg tervezett funkciójukat vagy hatályukat, mégis megteremtették számunkra azt a környezetet, amelyben ma olyan jól élünk.

Hadd fogalmazzam meg még világosabban. Szövetségi Köztársaságunk, a "német gazdasági csoda", az "export világbajnok" Németország, a jólétünk, Németország újraegyesítése és valószínűleg minden más eredmény és érdem, amelyre olyan büszkék vagyunk, léteztek volna a "nyugati világ" és a európai egyesülési folyamat soha nem adott!

És azt is állítom, hogy azok a problémák és kihívások, amelyekre egyre jobban ráébredünk – hadd említsem meg példaként a növekvő európai és Európába irányuló migrációs mozgásokat – nem léteznének, ha elfogadnánk a világunió európai eszméjét és az akkoriban az elmúlt 70 év alapvető döntéseit hajtották végre, ahelyett, hogy továbbra is nemzeti határokon belül gondolkodtak és cselekedtek volna.

Egyáltalán mi az Európa?

Kezdjük azzal, ami nem Európa. Valószínűleg sok földrajztanár bánatára: Európa nem egy kontinens. És természetesen a legtöbb diák bánatára: Minden, ami könnyű, nem Európa!

Európa egy ötlet, egy olyan világunió gondolata, amelyben minden ember békésen él egymással, szövetségi közösségekre osztva, amelyek jobban megfelelnek az emberek különböző környezeteinek.

Európa az értékek közössége, az emberek és népek közössége, akik az elmúlt évezredek során olyan közös értékeket alakítottak ki, amelyekben hisznek, és amelyek által össze akarják hangolni életüket: béke, szabadság, egyenlőség, demokrácia, emberi jogok, szubszidiaritás és szolidaritás.

Európa jogközösség, egy közösség, amelyben a jog – szinttől függetlenül – mindenkire azonos orientáló, integráló és legitimáló hatással bír. A törvény Európát egyesítő kötelék.

Dióhéjban: Európa munka.

Egyrészt folyamatos meggyőzés, a „Idea Európa“ inspirálni és érthetővé tenni az emberek számára.

Másrészt a miénkben még sok a tennivaló európai értékek nemcsak képviselni és közvetíteni, hanem élni is. Európa tehát az nevelőmunka, ifjúsági munka, szociális munka és mindenekelőtt dolgozz magadon, hogy jobb emberré válj az életed során.

És még több munka, ha igazságot akar tenni mind a törvénynek, mind az összes állampolgárnak. Az ehhez szükséges intézmények és szervek változatosak és kiterjedtek,Menet végig az eseteken' évekbe telhet.

Ahogy korábban mondtam, Európa nem könnyű. És ha meg akarod változtatni a világot, mindig a legjobb magaddal kezdeni.

Meggyőződésem, hogy tátott fülekkel foglak itt találni. Sokan közülünk már most is a javából éljük Európát anélkül, hogy túl sokat aggódnánk miatta – minden nap újra felfedezzük Európát.

Európa nem utópia! Európa egy állandó és örök építkezés.

Valószínűleg soha nem fogjuk megbirkózni vele. Az európai építkezésen pedig az a különleges, ha nem kifejezetten szeretnivaló, hogy egyesek már a tetőt építik, míg mások még az alapozáson vagy a pincén dolgoznak. Mások már bontják a garázsokat, mert már nem tartják megfelelőnek. Mi, európai föderalisták pedig nap mint nap csodálkozunk azon, hogy a ház körüli rózsaágyainkat miért tapossák el újra és újra.

Európa sem Bábel tornya, amely Isten nemtetszését váltotta ki, és ennek következtében a nyelvek sokfélesége miatt megbukott.

Európa erre a sokféleségre épít, és ha ez kudarcot vall, akkor Európa el fog bukni miattunk, emberek miatt! Nekünk, embereknek, amikor az elkülönülés, a diszkrimináció, a kirekesztés, az irigység, az intolerancia és más undorító emberi tulajdonságok mellett beszélünk ahelyett hogy megöleljük embertársainkat és megpróbáljuk közösen jobbá tenni egy világunkat és így magunkat is, mindenki javára!

Ezért az előadásom végén engedje meg, hogy feltegyem a következő kérdést:

Hová akarunk menni?

Egy jobb világot akarunk? Akkor már jó úton járunk Európával!

De ez a jobb világ nem jön ingyen! És a mi Európánk ennek csak a kisebbik része. Néhány éven belül mi, európaiak már nem leszünk a világ népességének 5%-a; amelynek lakossága hamarosan meghaladja a 10 milliárd főt. Németország pedig ma egy kínai szemében csak egy kerekítési hiba a népességet tekintve.

Jelentős technológiai fejlődés és a rendelkezésre álló erőforrások fenntartható felhasználása nélkül az emberiségnek belátható időn belül le kell tennie a nyilvánosságra hozatali esküt.

Legkésőbb addigra az utolsóknak is rá kell jönnünk erre Európa szintén nem sziget van.

Ezért haladjunk tovább azon az úton, amelyen több mint 70 évvel ezelőtt jártunk. Tegyük végre az aktákba a nemzeti megközelítések "kicsit-kicsit". És állítsuk össze a felszerelést Európa felé.

Tudom, hogy ez munka, sok munka. Izzadságba kerül, és – akár akarjuk, akár nem – áldozatokkal is jár.

Hölgyeim és Uraim, "Te ópesz„ – a mai előadás kulcsszava – mindannyian vagyunk! Térjünk vissza dolgozni az európai építkezésen! Úgy gondolom, hogy az újévi fogadás a megfelelő alkalom erre.

Köszönöm a figyelmet, és most készséggel állok rendelkezésére kérdéseikkel és észrevételeikkel.”

"Bien entendu, on peut sauter sur sa chaise comme un cabri en disant l'Europe! l'Európa! l'Európa! mais cela n'aboutit à rien et cela ne signifie rien."

Charles de Gaulle, Michel Droitnak adott interjújában (14. december 1965.)

Mennyire volt hasznos ez a bejegyzés?

A bejegyzés értékeléséhez kattintson a csillagokra!

Átlagos értékelés 5 / 5. Vélemények száma: 2

Még nincsenek vélemények.

Sajnálom, hogy a bejegyzés nem volt hasznos számodra!

Hadd javítsam ezt a bejegyzést!

Hogyan javíthatom ezt a bejegyzést?

Oldalmegtekintések: 12 | Ma: 1 | 22.10.2023. október XNUMX-től számítva

Ossza meg: