Párt- és választási programok

Kiemelt fotó: 2021-es választási programok

A pártprogramok, más néven politikai programok olyan politikai írások, amelyek egy politikai párt alapvető követeléseit, céljait és értékeit tartalmazzák.

Ezzel szemben a mindenkori választási programok, amelyeket a pártok a választások előtt tesznek közzé. Ebben bejelentik, hogy mit szeretnének elérni a következő parlamenti ciklusban, vagy mik a kezdeti követeléseik a megfelelő koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban. A választási programról ezért általában röviddel a választások előtt döntenek, és a saját párttagok számára iránymutatásként kívánják használni a választási kampányhoz, illetve reklámként a potenciális szavazók számára. 

Ha pedig a mindenkori választási programok egyre nehezebben egyeztethetők össze egy párt alapelveivel, előfordulhat, hogy a megfelelő alapprogramokat felülvizsgálják.

Még mindig jól emlékszem, hogy a CDU több mint 1978 év után 30-ban adta meg magának első alapprogramját, amely egyébként egyértelmű elkötelezettséget is tartalmazott az Európai Egyesült Államok iránt. 1994-ben és 2007-ben a CDU ezt felülvizsgálta, és így többször is alkalmazkodott a körülményekhez és tagjai jelenlegi attitűdjéhez. Az Európa témájában végrehajtott változtatások érdekesek számunkra, föderalisták számára. Ma a CDU nagyon óvatos és nagyon nem kötelező érvényű az „Európa integrációjának folytatása” alapprogramjának VIII. pontja értelmében, anélkül, hogy „Német Európa Pártnak” nevezné magát. A CDU egyébként 2018 óta keres új alapprogramot, és feltételezhetjük, hogy az ellenzékben is megtalálják.

Még jobban emlékszem az 1971-es FDP freiburgi téziseire, amelyek akkori pártom alapprogramját képezték, amelyhez 1989-ig tartoztam. Ezek egyébként az 1957-es berlini programot váltották fel, de 1977-ben bőven kiegészítették őket a kieli programmal. Aztán jöttek az 1997-es wiesbadeni elvek. A jelenlegi FDP-politika, amelyről Karlsruhéban döntöttek, 2012-ből származik.Ennek a fejlődésnek a végén egy európai szövetségi államnak kell lennie, amelyet népszavazások legitimálnak a tagállamokban."

A ma is létező második legrégebbi pártunk, az SPD – a kezdetleges Középpárt után – boldogan hivatkozik 18. szeptember 1925-i heidelbergi programjára. Ott a „Nemzetközi politika” címszó alatt (65. oldal) a következőket olvashatja: "Az [SPD] egy olyan európai gazdasági egység létrehozását támogatja, amely gazdasági okokból elengedhetetlenné vált az Európai Egyesült Államok megalakulásához, annak érdekében, hogy minden kontinens népei érdekében szolidaritást érjünk el."

A pártok alapprogramjai továbbra is jó kiindulópontot jelentenek egy-egy párt európai affinitásának megismeréséhez. De ha tudni akarja, hogy egy-egy párt mit szándékozik kezdeni Európával a következő egy-két évben, annak meg kell néznie az aktuális választási programokat.

Nem kell azonban meglepődni azon, ha egy párt jelöltje mást mond a választási kampány során, mert a saját választói aktuális érzékenysége a tényleges és igazán számító kritérium – ezért nekünk, állampolgároknak lassan, de biztosan tisztában kell lenni azzal, egy olyan Európáért, amelyet valójában szeretnénk!

Aztán meglátjuk, hogy az adott pártprogramok milyen gyorsan alkalmazkodnak e tekintetben. Mert nekünk európai föderalistáknak demokratikus pártjaink már mind elhatározták magukat, azáltal, hogy megtartják tagságukat az Európai Mozgalomban, és ezzel legalább beleegyeznek az egyre szorosabb európai együttműködésbe, amely végső soron egy európai szövetségi államhoz is vezet – ha mi polgárok e folyamat során meg nem gondoljuk.


– A választások során talán az a legfontosabb követelmény, hogy a választóknak legyen választási lehetőségük.

Vlagyimir Vlagyimirovics Kara-Murza: Ahogy a Kreml meghúzza a csavarokat, néplázadásra hív, Világügyek, Vol. 21 No. 3, ősz (2017. július-szeptember)

Írj egy megjegyzést

Az Ön e-mail címét nem teszik közzé. Kötelező mezők vannak jelölve * megjelölt