elnevezési tilalmak

4.5
(4)

Bejegyzés fotója: nő könyvvel | © Kris Møklebust a Pexels-en

Emberi kommunikációnk valójában egy közös nyelven keresztül elég jól működik. Sajnos az uralkodó polgártársak mindig megpróbáltak minden más polgárt befolyásolni nyelvi manipulációval.

A legismertebbek valószínűleg az ókori egyiptomiak névtiltásai, akik egyszerűen kitörölték a nemkívánatos uralkodókat a szentírásokból, és így évszázadokra feledésbe merültek. Néhány évtizeddel ezelőtt pedig már szóba került, hogy nem lenne-e értelme a társadalomnak egyszerűen eltávolítani a bűnözők nevét a médiából – legalábbis megnehezíteni az állítólagos utánzók dolgát.

Hasonló eljárás a képek retusálása is, amely szintén többnyire diktatúrákban fordul elő, és ezzel eltünteti a nemkívánatos polgártársakat a sajtófotókon.

Mindezek a nevek kitiltására tett kísérletek – még azok is, amelyek a Harry Potter A történetek – végső soron haszontalanok voltak, és talán csak néhány évszázadig működtek az ókori egyiptomiak számára –, ami szerintem nagyon homályos képet fest erről a „fejlett kultúráról”.

És ami eddig nem működik a nevekkel, az biztosan nem fog működni a kifejezésekkel! Ráadásul soha nem volt jó úgy próbálni megoldani a problémákat, hogy egyszerűen elfojtjuk őket.

Emiatt a totalitárius rendszerek és a nyitott társadalmak évtizedekkel ezelőtt elkezdték nyelvünket nem puszta tilalmakkal, hanem ügyetlen manipulációval megváltoztatni. Itt még mindig a nyugati társadalmainkból származó eufemizmusok a legismertebbek, mint pl B. amikor a takarítónőből takarítónő vagy szakképzetlen munkásból vezető asszisztens lesz.

De ezek a nagyon ügyetlen nyelvi manipulációs próbálkozások is csak nagyon rövid ideig hoznak gyümölcsöt. Ezért már volt George Orwell feltalálta a Newspeaket, és az 1984-es regényben virágoztatta ki. Amint azonban a mai napig tapasztalhatjuk, a Newspeak csak totalitárius rendszerekben működik, és ma senki sem tudja megjósolni, hogy a Newspeak legalább egy ideig fennmarad-e.

Ezért minden érintettnek jobb lenne, ha a problémákat, konfliktusokat nyíltan és szabályozottan kezelnék, mint az ilyen, nagyon kétes eredetű és még kétesebb szándékú játszmákba keveredni!

És mivel minden nyelv magától változik - mindannyian számtalan példát ismerünk -, nincs szükség nyelvi, beszéd-, név-, sőt fogalomtilalomra sem! Minden államot, amely ilyen tiltási kísérletbe keveredik, meg kell vádolni azzal, hogy legalábbis teljesen kétes módon cselekszik, ha nem is totalitárius napirendet követ.

Ha az emberek nem akarják többé a "Fräulein" szót, akkor ez a szó önmagában eltűnik a nyelvből, és a régebbi könyvek vagy más médiák olvasóinak vagy hallgatóinak előbb-utóbb rá kell jönniük, hogy a beszélő vagy író mit akart ezzel kifejezni.

Teljesen őrültség, hogy utána törölni akarjuk az olyan halott szavakat, mint a „kisasszony” minden könyvből és egyéb dokumentumból! — amit egyébként jelenleg is nagy szenvedéllyel végzünk Európa számos pontján.

Mindenkinek teljesen joga van bizonyos szavakat a szájába adni. Számtalan ilyen szó van minden nyelven, amelyeket általában nem használnak aktívan. A legtöbbjüket pedig nem kellett külön tiltani.

A mai napig minden nyelvi közösség teljesen függetlenül szabályozza a saját nyelvét, és sok kortársam mosolyog az ilyen őrült próbálkozásokon, mint én a mai napig, mint pl. B. hogy francia szomszédainknak, hogy nyelvüket anglicizmusoktól mentesen tartsák.

És ezért nem tudom helyeselni a mostani vitát a magukat német nyelvi diktátorokról és engedelmes csatlósairól, akik most az összes médiát átverve egy "N-szót" és egyben az ősi "neger" szót propagálják. " ami szintén a modern időkből eshetett ki. (latinul: fekete) be akarja tiltani.

Gyanítom, hogy ezek az idióták – szintén szép régi szó – újra társadalmilag elfogadhatóvá teszik a néger szót.Példaként szolgálhat az „F-szó”, ahol ma szinte minden hölgy habozás nélkül a „Baszd meg!”-ről beszél.

De az az igazán rossz, hogy társadalmunkban divat és elfogadható a legőrültebb tilalmakat is betartatni. Végső soron ezek az idióták is helyeselni fogják a halálbüntetést, mert aki nem akarja követni a zavaros ideológiáit, annak nincs létjogosultsága.

Kérjük, vegye figyelembe: "Aki könyveket éget, embereket is éget!"

És mint tudjuk, a könyvek szavakból állnak.


"Ahol könyveket égetsz, ott embereket égetsz el." 

Heinrich Hein, Almansor (1823)
üzeneted nekem

Mennyire volt hasznos ez a bejegyzés?

A bejegyzés értékeléséhez kattintson a csillagokra!

Átlagos értékelés 4.5 / 5. Vélemények száma: 4

Még nincsenek vélemények.

Sajnálom, hogy a bejegyzés nem volt hasznos számodra!

Hadd javítsam ezt a bejegyzést!

Hogyan javíthatom ezt a bejegyzést?

Oldalmegtekintések: 1 | Ma: 1 | 22.10.2023. október XNUMX-től számítva

Ossza meg:

  • Heinrich, a cikked túl általánosnak és feltűnőnek tűnik számomra. Az Ön címsorát nevetilalomnak hívják, és valószínűleg szavak tiltásának is kellene nevezni. A téziseid pedig ebből alakultak ki csúcspontként pl. B. hogy szinte minden hölgy habozás nélkül azt mondja, hogy bassza meg (idézet) – nem ismerek ilyen hölgyeket. És a halálbüntetésről szóló következtetésedet is eltúlzottnak tartom, de ez felkelti a figyelmet. Változtak a szavak az ezredforduló alatt, gondoljunk csak a papokra, hogyan Walther von der Vogelweide vagy Luther bibliafordításai, ami szintén a jelenlegi nyelvi módhoz igazodik.
    Két nappal ezelőtt a 2 éves unokám hozott nekem egy könyvet a Klett Kinderbuchverlagtól, „Wurstkackfabrik” címmel. Állítólag oktatási értékű – bocsánat, nem értem. Szeretek jól megírt irodalmat olvasni, és ebből szerencsére elég kevés van. Ha időnként kijavítom az unokáimat bizonyos kifejezéseken – ok –, akkor én is totalitárius vagyok.

    • Köszönöm Ursula Szeretek jó irodalmat is olvasni, és néhány új gyerekkönyv szótlanul hagy. Igen, a nyelv folyamatosan változik, tiltással vagy anélkül. És ez a dolog a hölggyel kapcsolatban valószínűleg túl sok jó dolog volt a szavakkal.

      Igen, a blogbejegyzéseim szándékosan merészek, és mégis megpróbálják némi szójátékkal elvarázsolni egyik-másik olvasót. A cél az olvasók reakcióinak kiváltása. Reagálás nélküli bejegyzést csak nekem írnak.

      Sajnos az intézményesített (!) eltiltások következtében kialakult „halálbüntetés” nem túlzó, hanem újra és újra megfigyelhető esemény. Innen ered az ív az ókori egyiptomiaktól a Heinrich Hein.

      Egyébként óriási különbség van aközött, hogy az állam betiltja a szavakat, vagy egyszerűen összeráncolja a szemöldökét, hogy nem helyénvaló, és emiatt elfelejti őket. Én is többször próbáltam egy-két szóról lebeszélni polgártársaimat, pl. B. „Hello” vagy „meal” – ami sosem sikerült.

  • Amikor az 60-as években felnőttem, a "szar" szót "lehetetlen szónak" tartották a középosztálybeli családokban. Ha valamelyik testvérem vagy én mondtam, azonnal fel kellett kelnünk, ki kell menni a mosdóba és szappannal kimosni a szánkat (nagyon hatásos büntetés, nem szép). Ennek az intézkedésnek a sikere köztudott, az S szó társadalmilag elfogadható volt Horst Schimanski előtt is.