Kiemelt fotó: S. Hermann és F. Richter képe | © Pixabay
Amikor ezt a könyvet olvastam Theodor Adorno A „Minima Moralia – Reflections from the Damaged Life” címmel először az 1970-es évek végén nem találtam igazi kapcsolatot ezzel a remekművel. Ez aligha volt lehetséges az akkori fiatalok számára, akik még csak most varázsolták elő a „68-asokat”, és most éppen a „lelki-erkölcsi fordulat” megindításán voltak.
Akkor gyorsan félretettem ezt az 1951-ben megjelent művet a 153 aforizmával és rövid esszéjével, és csak tanulmányaim alatt nyitottam meg újra. Theodor Adorno tudatosította.
És most merem a második olvasási kísérletet, és be kell látnom, hogy Adorno Minima Moraliáját ma sokkal könnyebben lehet olvasni, mint fiatal koromban. Feltételezem, hogy ez nem a koromnak köszönhető, sokkal inkább annak, hogy Adornónak ez a munkája sajnos ismét nagyon aktuálissá vált.
És ezért magam is kíváncsian várom, hogy a jövőben ez a munka hol és hogyan fog megjelenni a weblogomban?
A rosszban nincs helyes élet.
THEODOR W. ADORNO, MINIMA MORALIA (14. kiadás, 2022 [1951]: 43)
Ez a lelki táplálék minőségétől függ. A reflexió önmagáért beszél 😊