Hozzászólás fotó: kéz | © Pixabay
A régi iskolai barátok talán még emlékeznek is rá, mert nagyon feltűnően lógott a gyerekkori hálószobámban. Végül is ez volt az oka annak, hogy az iskolai nyelvválasztásnál a latint választottam a francia helyett.
Az évek során számos fordítást találtam kedvenc verseimnek, nemcsak németre, hanem franciára és angolra is. De egyik fordítás sem győzött meg igazán. És természetesen nem szeretnék saját fordítást ajánlani, hiszen a régi iskolai latinom ehhez közel sem lehet elég.
Egyszer a verset más versekkel együtt feltettem egy weboldalra is, és ott 2010-2013-ban a legolvasottabb versnek választották az olvasók.
Most remélem, hogy valóban kíváncsivá tettem egy kicsit erre a versre. Származik Publius Aelius Hadrianus és a 100. év körül íródott.
Animula, vagula, blandula
Hospes comeque corporis
Quae nunc abibis in loca
Pallidula, rigida, nudula,
Nec, ut talp, dabis iocos.
Publius Aelius Hadrianus
„Amikor költészetet magyarázol, az banálissá válik. Minden magyarázatnál jobb az érzések megtapasztalása, amelyet a költészet képes feltárni egy olyan természet előtt, amely elég nyitott ahhoz, hogy megértse."
Philippe Noiret mint Pablo Neruda az Il Postino-ban (1994)
