Bejegyzés fotója: Kávé élvezet | © Pixabay
Most, hogy úgy tűnik, az idő is elalszik, mert a legtöbb ember önkéntelen szünetet tart a legjobb szándékkal, és minden jó érdekében, szeretném két kedvenc költőm véleményét mondani. Egyébként csak remélni tudom, hogy később sem áldják meg magukat túl sokan, amikor bepótolják az elvesztegetett időt.
Des Wanderers Nachtlied by Johann Wolfgang von Goethe továbbra is ismerősnek kell lennie a legtöbb számára. Két verzióról tudok, az 1776-os és az 1789-es, utóbbit itt találja meg.
Vándor éjszakai dala
aki a mennyből való
Johann Wolfgang von Goethe, 1789
Alles Leid und Schmerzen még mindig,
Az, aki kétszeresen nyomorult
töltse fel kétszer frissítővel;
Ó, elegem van a nyüzsgésből!
Soll all der Schmerz und Lust volt?
édes béke,
Gyere, ó, gyere a mellembe!
És 1780 fek Goethe egy másik vers hasonló szándékkal.
Ein gleiches
Minden csúcs felett
Johann Wolfgang von Goethe, 1780
pihenés,
Minden fa tetején
Érzed
Alig egy leheletnyi;
A madarak hallgatnak az erdőben.
Warte nur, kopasz
Te is pihensz?
A fenti három verset gyakran a „Vándor éjszakai dala” címmel viselik.
Charles Bukowski költő és szerző, szintén az elmúlt évezredből, de még mindig valamennyiünk számára ismerős; Ami egyébként egy heilbronni kocsmához vezetett, amely még az ő nevét is viseli. A Goethe Stuben viszont valószínűleg egy ideje eltűnt városképünkről.
Tehát most?
a szavak jöttek és mentek,
Charles Bukowski
betegen ülök.
csörög a telefon, alszanak a macskák.
Linda porszívózik.
Várom, hogy éljek
halálra vár.
Bárcsak csenghetnék egy kis bátorságot.
ez egy silány javítás
de a fa odakint nem tudja:
Nézem, ahogy mozog a szél
a késő délutáni napsütésben.
itt nincs mit kijelenteni,
csak egy várakozás.
mindegyik egyedül néz szembe vele.
Ó, valamikor fiatal voltam
Ó, egyszer hihetetlen voltam
fiatal!
Charles Bukowskis könyveit megszokni kell, jó kezdésnek valószínűleg a Film Barfly 1987-ből, amihez Bukowski írta a forgatókönyvet.
De a verseit mindenkinek tudom ajánlani, szerintem pont a megfelelő adag Bukowski.
Én személy szerint szeretem a „Vallomás”, „Soirée”, „Csendes, tiszta lányok gyöngyruhás lányok…”, „Egyedül mindenkivel”, „Tekerj a kockával”, „Sör”, „A tömeg zsenialitása” és a „Csendes tiszta lányok gyöngyruhás” verseit. Nincs pénzünk, drágám, de esik az eső, különösen jó volt.
És a megjegyzése is:
"Azt hiszem, szükségem van egy italra. Szinte mindenki csinálja, csak nem tudja."
Charles Bukowski, Nők (2007 [1978]: 289)
Ha most egy kicsit kíváncsi vagy Charles Bukowski lettek, örülök.
És amint újra szabadon mozoghat és szabadon mozoghat Heilbronnban, a bukowski látogatás is nagyon érdekes, de kérjük, ne éjfél előtt.
„A halál nem sokat jelentett számomra. Ez volt az utolsó poén a rossz viccek sorozatában."
Charles Bukowski, The Ox Tour (1980)
