Bejegyzés fotó: Bemutató | © Shutterstock
Ha visszagondolok a békemozgalomra, azokra az emberekre gondolok, akik már a 19. században megszerveződtek, és ennek következtében 1946-ban összefogtak az európai föderalistákkal és 1947-ben a világföderalistákkal.
Magazinja, amelyet ma is érdemes elolvasni, a die Béke Várj, amelyet 1899-ben alapítottak, és amely a „Die Waffen Nieder!” (1892-1899) magazin utódja. Külön szeretném megemlíteni Hans Wehberg, aki 1924 és 1962 között volt a szerkesztője, és aki nemcsak az európai egyesüléshez, hanem az európai föderalistákhoz is hozzájárult.
Lényeges, hogy a második világháború után a Friedens-Warte és kiadói szándékosan elhatárolták magukat az új „békemozgalomtól”, amelyet én magam csak kő- és Molotov-koktéldobóként tapasztalhattam meg, és amely különösen szülővárosomban az a tény, hogy amerikai volt, valamint egyformán diszkriminálták és rágalmazták a német katonákat.
Az új típusú „békemozgalom” tagjainak és szimpatizánsainak különös agresszivitása és hamissága ahhoz is vezetett, hogy sok katona meggyõzõdjön arról, hogy a NATO-katonák ma az egyetlen igazi békemozgalom hazánkban a föderalisták és az állítólagos polgártársak mellett. tehát békeszerető inkább a szovjet rendszer ötödik oszlopa.
Heilbronnban a mai napig nem tudni, hány heilbronni katona – akár amerikai, akár német – vesztette életét hazánk szolgálatában a legutóbbi háború vége óta, és azt sem, hogy hányan estek áldozatul kilazult kerékanyáknak vagy más csúnya támadásoknak. .
A mai napig az egyetlen dolog, amire minden évben megemlékeznek, az egy nagyon tragikus baleset a Waldheide-en, amelyben 1985-ben három amerikai katona vesztette életét.
Nemcsak ezt a balesetet túlzottan eltúlozta és kezdettől fogva politikailag kihasználta az úgynevezett „békemozgalom”, hanem a három halottat is minden évben visszaélik, és könyörtelenül pusztán politikai célokra – a politika már nem is lehet undorítóbb.
Bő 30 évvel a fal leomlása és a szovjet rendszer vége után tényleg itt az ideje, hogy ez a három halott végre pihenjen, és hogy minden heilbronni katona, aki életét adták a békéért, a szabadságunkért és a demokráciánkért közös emlékmű.
Jó lenne, ha ez az emlékmű megtalálná a helyét a Hafenmarktturmban, és mi, Heilbronnerek, együtt emlékezhetnénk halottainkra minden pártpolitika és ideológiai zűrzavar nélkül, beleértve természetesen az amerikaiakat is.