Bejegyzés fotója: Blitz | © Kép: PIRO a Pixabay-en
Korábban és helyesen állami vállalat volt, amely a németországi vasúti szállításért volt felelős. Aztán megmentették a pusztulástól, mert a vasút elavultnak számított, és a magánszállításban még ma is az utakon van a hangsúly.
A felelős politikának ezt meg kellett volna akadályoznia. És amikor rájött, hogy a romhalmaz így tovább nem mehet tovább, és valójában csak értelmi fogyatékos politikai unokatestvérek ellátására szolgál, privatizálták.
Ezzel már az elején két nagy hibát követtek el, mert a politikai unokatestvérek mára a tanácstermekbe kerültek, a vasút maradványait pedig kifosztásra bocsátották (kulcsszó: részvényesi érték).
Jó 30 évvel később a vasúthálózat, amelyet jobb lett volna állami kézben tartani, beleértve a többi infrastruktúrát, például a pályaudvarokat, a DB tanácstermei kivételével egyetlen rommező. Az autópark pimaszság, a többi pedig csak tragédia.
Mindeközben a működő vasutak megtagadják az együttműködést a DB-vel, és közvetett módon a német államnak kell rákényszerítenie őket (SNCF kulcsszó). Svájc a közelmúltban vészféket húzott, és már nem akarja beengedni állomásaira a német vonatokat – veszélyeztetik a svájci vasúti forgalom időzítését.
Nemrég hallgathattuk az illetékes államtitkárt is Michael Theurer megtudta, hogy a Deutschlandtaktnak – amely magától értetődő európai ügy (!) – legkorábban 2070-ben kell megérkeznie. Ma már bebizonyosodott, hogy a vonatot még mindig csak néhány politikai unokatestvér szállítására használják (pl. Ronald Pofalla).
Milyen mélyre süllyedhetünk? A svájciak nem akarnak több vonatot tőlünk, mert nem lehet őket menetrendbe illeszteni, a német menetrend pedig csak akkor jöjjön, amikor már senki sem él, aki még tudhatná, mi is az valójában.
– Heinrich Kümmerle (@301062K51219) Március 2, 2023
