Nyílt stratégiai autonómia – Kérdések a francia elnökséghez

5
(2)

Bejegyzés fotója: francia zászló | © Pixabay

Egy újszerű ötlet már egy ideje áthatja a Bizottság közleményeit. Mindenki Európa „nyílt stratégiai autonómiájáról” beszél a brüsszeli buborékban. Míg a polgárok valószínűleg nem sok hasznot húznak belőle, a kifejezés felvillanyozza a brüsszeli szakértők világát. Úgy tűnik, különösen Franciaország követi nagy érdeklődéssel a nyitott stratégiai autonómia koncepcióját. Pontosan mi van mögötte?

Az alapvető probléma az, hogy senki sem tudja pontosan, mit jelent nyílt stratégiai autonómia. A kifejezést használók többé-kevésbé kielégítő módon határozhatják meg. Azonban nincs közös elképzelésük. Egyesek számára a nyitott stratégiai autonómia azt jelenti, hogy Európának le kell vonnia a tanulságokat a járványból, diverzifikálnia kell piacra jutását, és egyoldalú függőség esetén a termelést is át kell helyeznie Európába. Mások a nagyobb európai önrendelkezéshez és a nem európai partnerségek megválasztásának szabadságához kötik.

Ez utóbbi annyiban furcsa, hogy Európa szabad és önrendelkezik a kereskedelempolitikáját illetően, és ezt senki sem kérdőjelezi meg. A kivételek, mint például az Irán elleni amerikai szankciók és az Iránnal kereskedő európai vállalatok, erősítik a szabályt. Érteni kell ezeket a jelentős kivételeket? Az USA-ról, Európa legfontosabb kereskedelmi partneréről és legfontosabb szövetségeséről is szól?

A nyílt stratégiai autonómia hívei a jelek szerint szigetnek tekintik Európát, és immunizálni akarják más hatalmak ellen. Kína az elefánt a szobában, és minden bizonnyal a kínai befolyás Európában, amely a kereskedelemen, a befektetéseken és a hiteleken alapul, nagyon nagyra nőtt. A nyitott európai stratégia tisztán kereskedelem- és gazdaságpolitikai dimenziójából a kül- és biztonságpolitikai, geopolitikai átmenetek gördülékenyek.

A Tanács francia elnöksége sürgeti a kérdést. Itt is felmerül a kérdés, miért teszi ezt Párizs. Annyi bizonyos, hogy a globalizáció kritikus szakaszba lépett. A tekintélyelvű hatalmak olyan multilateralizmust követelnek, amely elutasítja az alapvető értékek érvényességét, amelyek szinte mindegyike nemzetközileg kötelező norma. A kereskedelem révén történő változás nem kívánatos. Most Európa is bezárja a válaszfalakat? A szabad világrendre nézve katasztrofális lenne, és hosszú távon nem lenne európai érdek, ha a nyitott stratégiai autonómia káprázatos képlet lenne a protekcionizmus számára, ha az autonómia lépné át az innovációs erőt és versenyképességet. Ez utóbbiak a szabad demokrácia szempontjából is létfontosságúak.


Christian Moss Wuppertalban született, saját bevallása szerint egy európai házasságban, a Brexit ellenére, és két kétnyelvű német-brit tinédzser apja. A történész és politológus a korai Erasmus csoportok egyike volt, és szoros kapcsolatban áll Franciaországgal. 

2011-ben először választották meg az EUROPA-UNION Németország főtitkárává. Az EUROPA-UNION Europa-Professionell tőkecsoport egyik alapítója volt. A dbb Köztisztviselői Egyesület és Díjszakszervezet stratégiai tervezési stábjának főállású oktatási, európai és nemzetközi ügyekért felelős vezetője. 

Nagyon örülök, hogy vendégbloggerként üdvözölhetem.

Mennyire volt hasznos ez a bejegyzés?

A bejegyzés értékeléséhez kattintson a csillagokra!

Átlagos értékelés 5 / 5. Vélemények száma: 2

Még nincsenek vélemények.

Sajnálom, hogy a bejegyzés nem volt hasznos számodra!

Hadd javítsam ezt a bejegyzést!

Hogyan javíthatom ezt a bejegyzést?

Oldalmegtekintések: 12 | Ma: 1 | 22.10.2023. október XNUMX-től számítva

Ossza meg: