3.3.02022

5
(1)

hordós ember | © Pixabay

Apropó

Az európai demokráciáinkat fenyegető veszély 1948 óta nem volt olyan nagy, mint ma! Most különösen óvatosnak kell lennünk, nehogy lazán és titokban nyirkosan tegyük Ursula von der Leyen ragadják meg a lehetőséget, és ne csak függesszék fel a jogállamiság mechanizmusát, hanem temessék el mindazokat a szankciókat, amelyekről már döntöttek az EU antidemokratikus kormányai ellen.

Ami még rosszabb, hogy az ukrán háborúra való tekintettel az EU továbbra is finanszírozza a kelet-európai EU-tagországok hibátlan demokráciákká való terjeszkedését!

Már most ki merem állítani, hogy nagyjából öt év múlva politikusaink teljesen meg fognak lepődni azon, hogy legalább Lengyelországból és Magyarországból hogyan lehet csak diktatúra.

Schroeder szindróma

Ennek a betegségnek, amely különösen a német parlamentekben fordul elő, okai még nem teljesen ismertek. A szakértők jelenleg hajlamosak arra, hogy elkapják ezt a betegséget, ami teljesen halálos mások számára, ha évekig elfogadja a korrupciós kifizetéseket és egyéb jutalmakat, vagy ha a totalitarizmus genetikai hibáját hordozza magában.

A Schröder-szindrómától mindenesetre eddig egyetlen pártunk sem ment ki, még az igazán demokratikusak sem.

A betegség korai stádiumában az érintett betegek kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálják meg a rendőröket, és elvágják a féktömlőket vagy lazítják a kerékanyákat a katonák autóin.

háborús haszonleső

Igaz, a háború lefolyásáról még nem lehet megbízható állításokat tenni, de a szokásos háborús haszonlesőket már azonosították. Így elég valószínű, hogy Ukrajna hamarosan megszűnik, de számtalan segélyszervezetet rehabilitáltak évtizedek alatt. Ez a háború egyik igazán szörnyű oldala, amit a boszniai konfliktus idején tapasztalhattam meg először, és amely a mai napig súlyos lelki sérüléseket okozott.

Éppen ezért csak ajánlani tudom mindenkinek, aki valóban segíteni akar, hogy nagyon vigyázzon, kinek adományoz, vagy kinek adja át a segélyszállítmányokat. Nyomatékosan javaslom, hogy először forduljanak a hivatalos ukrán hatóságokhoz, és ha ez nem lehetséges, akkor lépjen kapcsolatba a segélyszervezetekkel, amelyeknek valójában nagyon-nagyon sok ukrán alkalmazottja van.

Sajnos ugyanez vonatkozik a fegyverszállításokra is. Csak azok a fegyverek jutnak el igazán a harcoló csapatokhoz, amelyeket személyesen adnak át nekik. Ha „középembereken” megy keresztül, hamarosan sok ilyen fegyvert talál a világ minden sarkában. Vagy ami még rosszabb, port gyűjtenek az elfoglalt tisztviselők pincéjében, mert a harcoló csapatok nem tudták megfelelően kitölteni a szükséges űrlapot.

függelék

Csak olvassa el a New York Times-ban. Az ottani újságírók – valószínűleg megfelelő tapasztalattal – azon is gondolkodnak, hogy kinek adományozzanak. Négy segélyszervezetet ajánlanak, de a következő általános megjegyzéssel:

„Sok szakértő, akivel ebben a cikkben beszélgettünk, ugyanazt a tanácsot adta: ha adományozás mellett dönt, jelezze, hogy ajándéka az ukrajnai konfliktusra irányul. Ellenkező esetben a pénzed egy jótékonysági szervezet általános működési költségeit fedezheti."

New York Times, Hogyan segítsünk Ukrajnának (02.03.2022)

a nap születésnapja

Jean Harlow


Mennyire volt hasznos ez a bejegyzés?

A bejegyzés értékeléséhez kattintson a csillagokra!

Átlagos értékelés 5 / 5. Vélemények száma: 1

Még nincsenek vélemények.

Sajnálom, hogy a bejegyzés nem volt hasznos számodra!

Hadd javítsam ezt a bejegyzést!

Hogyan javíthatom ezt a bejegyzést?

Oldalmegtekintések: 8 | Ma: 1 | 22.10.2023. október XNUMX-től számítva

Ossza meg:

  • Amit ott írsz, az rendkívül keserű, de érthetőnek tűnik, ha mindezt közvetlenül megélted. Ezért egy meglehetősen nagylelkű rossz adományt adtunk a ZDF – Sürgősségi segítségnek. De mit akarsz tenni? Néha azt gondolom, hogy alig maradt jó megoldás. Lelkileg össze-vissza forogsz. Lehet, hogy Európával jelenleg így kell lenni, mondhatni perspektivikus hálózat. És akkor a nyugati EU-tagoknak össze kellene fogniuk a szorosabb együttműködés érdekében, egy szorosabb, kötelező erejű konföderációban, amelyre aztán más uniós költségvetésük jelentős részét is felhasználják. És ha ez csak a szerződéses könyvön keresztül lehetséges, akkor ez ugyanaz a szerződésszegés, amit néhány keleti ország is elkövet. Akkor ezt el kell fogadni, és rá kell térni a lényegre. Ennek a konföderációnak azután nyitva kell állnia más országok előtt, amelyek valamikor szintén szeretnék az újonnan megfogalmazott, kötelező erejű kritériumokat. Ennek a lakosságtól kell jönnie, nem csak az Európán belüli szankciók fenyegetése miatt, egy olyan politikai folyamat értelmében, amely stabil képviseletben is megfogalmazódott egyfajta állami működési rendszerként, mégpedig megbízhatóan. Talán lesz egy leendő Európa, amely már konkrét és kötelező. Üdvözlettel, Walther