23.6.02022

5
(1)

Kiemelt fotó: Állami Operaház Stuttgart

Archív

Ma két referenciát kaptam Firenzéből egy-egy angol és német nyelvű sajtóközleményre, amelyek mindegyike arról számol be, hogy az EUROPA-UNION archívumát – legalábbis a baden-württembergieket – most szintén az Európai Unió történelmi archívumában őrzik. Európai Unióban, és az egyik érdeke, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váljanak.

Az EUROPA-UNION Heilbronn archívuma – már beszámoltam róla – már elérhető ott, és minden bizonnyal jó betekintést nyújt majd a leendő kutatók és tudósok számára a Heilbronn városában és kerületében folyó önkéntes munkába.

Ez azt is biztosítja, hogy sok polgár elkötelezettsége ne merüljön feledésbe. Szerintem kifejezetten jó, hogy az utókor is benyomásokat kap arról, hogyan zajlott a politika helyi szinten a szakmaiságon és az örök fejedelmi udvarokon túl.

És a későbbi föderalistáknak is jó információforrásuk van, hogy ne kelljen újra és újra a nulláról kezdeniük, mert néhány csatát már régen megvívtak, néhány probléma valójában nem is probléma, és néhány dolgot mindig érdemes kihúzni. a fiókok közül.

Itt találja az angol nyelvű sajtócikket…

Itt találja a német nyelvű sajtócikket…

A stuttgarti állami hivatal egykori jele

piros busz

Kezdettől fogva lelkes voltam a heilbronni Red Bus ötletéért. Így már többször voltunk úton a Red Busszal, és idén is szerepel a programban.

És így magától értetődő, hogy a Red Busszal való utazást másoknak is ajánlom. Tegnap kaptam erről először visszajelzést egy kívülről érkezett turistacsoporttól, aki nemrégiben használta a Red Bust Heilbronnban. Mivel a városon kívülről jöttek, és egy kis csoportot alkottak, előre akartak helyet foglalni. Rájöttek, hogy nem lehet foglalni – és ez teljesen rendben van, és ez más városokban is bevett gyakorlat.

Amikor Heilbronnba értek, és fel akartak szállni a buszra, elképedve tapasztalták, hogy a legjobb helyeket már lefoglalták. És az ilyesmi egyáltalán nem működik! Mi, heilbronniak tudjuk, hogy vannak "jobb emberek" Heilbronnban, akik számára minden lehetséges, beleértve a helyet a Red Bus-on, de a Heilbronnon kívülről érkezők ezt nem értik.

Egy másik visszajelzés, hogy a rendelkezésre bocsátott tájékoztató anyag túl kicsi volt ahhoz, hogy problémamentesen el lehessen olvasni. Ezt a pontot legalább javítani kell.

Figaro házassága

Ez innen Wolfgang Amadeus Mozart Az 1786-ból származó, 1778-ban megzenésített, hasonló nevű vígjáték sohasem nyűgözött le igazán, és valószínűleg már rég feledésbe merült volna, ha Mozart nem vállalta volna, már régen. És mindazok számára, akik hozzám hasonlóan nem tartják kedvenceik között Mozartot, biztosan nem lenne tragikus, ha az operák is megkapnák a feledés jogát - de akkor megint ez a zene.

Amikor meglepő módon megkaptam az ajánlatot, én Figyelem Szakadt a Stuttgarti Állami Operaház, de végül győzött a kíváncsiság: mi lesz ezúttal elavultabb, maga az opera, az operaépület vagy a színrevitel?

A válasz rögtön az elején, az épület nyert. Még ha morbid varázsa is egyre több embert inspirál, és valószínűleg az 1980-as években történt utolsó felújítása sem tette igazán jobbá az egészet, jó újra a régi folyosókon sétálni, de mindenképpen kínszenvedés ott dolgozni, vagy akár csak. WC-re kell menni. Így hát nem vagyok biztos abban, hogy támogatnom kell-e a tervezett szerkezetátalakítást vagy sem, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy könnyen átlépi az 1 milliárd eurós határt. Ráadásul abban sem vagyok biztos, hogy a régi Állami Operaházba sikerül-e modern operaépületet építeni. Pusztán az épület 1945 utáni első felújítása nem segít senkinek – hacsak nincs elég pénze az épület egyfajta operamúzeumként való működtetésére, és az igazi opera máshol Stuttgartban játszódik.

Bármilyen döntést is hoznak a stuttgartiak, végül aligha éli túl az operalátogatók évekig tartó felújítása után a "régi szép időket". Ha figyelmen kívül hagyjuk azokat a diákokat, akiket hozzám hasonlóan a zenetanáraik csábítottak az operába, akkor tegnap egyértelműen én voltam az egyik legfiatalabb néző. Hozzáteszem tehát, hogy nem illik az ifjúságot több mint egymilliárd eurós plusz adóssággal terhelni csak azért, hogy pár idős embernek még jobb legyen az időskor. Valószínűleg mindenkinek jobb lenne, ha máshol építene kortárs operaházat, és megtartaná az Állami Operaházat az állami parlamentünk bővítményeként – legkésőbb ha ez átlépi az 1 képviselői létszámot, akkor sürgősen szükség lesz a térre.

Vissza az előadáshoz. Mint mindig, a zenekar jó volt, profik. Vlad Iftinca pozitív meglepetés számomra a fortezonon. Az immár kötelező német és angol nyelvű feliratok is segítik az első látogatókat abban, hogy problémamentesen kövessék a cselekményt, és ezzel kompenzálják azt a fokozódó hiányosságot, hogy sok operaénekest már nem lehet megérteni nyelvileg - akár csak a saját hallásom miatt van ez így, mer kételkedni.

Az opera tartalma teljesen idejétmúlt, és bármi mást is értelmeznek a cselekményben, ezt nem lehet elrejteni. A mellékelt programfüzet jól megtervezett és szépen kivitelezett - de végső soron tiszta giccs, hacsak nem akarod ezzel inspirálni a hallgatókat, akkor jó szándékú kísérletnek tekintheted - és akkor érdekelne a mögöttes didaktika. azt.

Marad tehát a színrevitel és az énekesek, hogy megmentsék az előadást. én személy szerint Wolf András Figaroként tetszett a legjobban, de az este a közönség kedvence volt Claudia Musko mint Susanna, aki Barbarinát alakította a premier alatt.

A produkció kezdetben megörvendeztetett az Ikea ötletével, és egy kicsit több mozgást is hozott a darabba, mint amennyire más előadásokból emlékeztem. Összességében ez nagyon jót tett a darabnak. A második és a harmadik felvonás között azonban volt egy törés, amit nem tudtam megérteni, és amikor azt hittem, hogy a harmadik jelenetben már értem a színpadi felállást, ismét megoldódott. Ezért sajnálom, hogy az opera előtt nem éltem a lehetőséggel, hogy előre elmagyarázzam nekem ezt a produkciót.

Összességében azonban egy nagyon jól sikerült este, ami bőven kárpótolt a stuttgarti utazásért. És továbbra is hiszek abban, hogy az operának van jövője, főleg, ha nem riad vissza a régi és főleg a poros sonkák ide és mostba szállításától.


Mennyire volt hasznos ez a bejegyzés?

A bejegyzés értékeléséhez kattintson a csillagokra!

Átlagos értékelés 5 / 5. Vélemények száma: 1

Még nincsenek vélemények.

Sajnálom, hogy a bejegyzés nem volt hasznos számodra!

Hadd javítsam ezt a bejegyzést!

Hogyan javíthatom ezt a bejegyzést?

Oldalmegtekintések: 1 | Ma: 1 | 22.10.2023. október XNUMX-től számítva

Ossza meg:

  • Több mint 40 éve költöztem a kerületből Heilbronnba, mert nem akartam többé autót vezetni. Azóta egész évben két keréken vagyok...

    Nem értem ezeket a kerékpáros utcákat – legyen szó a Badstraße-ról, a horkheimi Schleusenstraße-ról, a Titotstraße-ról vagy a Frankfurter/Holzstraße környékéről.
    Ezeken a területeken büntetlenül hajtják át az autókat és a kétkerekű koszos csúzlikat, sőt a kerékpárosokat meg is ugratják, ha odaköltöznek.

    A kerékpáros utcák a városvezetés alibi projektje, amely néhány éve elnyerte a „Bringabarát közösség” díjat.

    • Ez a "koppintás" együtt járt a teljesen túlárazott tagsággal egy nagyon baljós konstrukcióban. Az adminisztráció csak a mi költségünkre és a mi kárunkra akar díszelegni. Sajnos manapság így megy a helyi politika.

    • Ezt még mindig meg tudom érteni a Red Busszal.

      Amit nem értek, az az, hogy miért hoznak létre kerékpárutcát, ahol többek között a Kauflandban vannak töltőállomások a nehéz teherforgalom számára.